Sajtó
A Szent Márton öröksége című konferencia zárónapján a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárában megnyitották azt az időszaki kiállítást, amelynek keretében a Széchenyi Könyvtár egyik legféltettebb kora középkori kincse az úgynevezett Ernst-kódex is megtekinthető. Az egyedi kiállítás és a kódex facsimile-kiadása a Szent Márton-év keretében valósult meg, ugyanúgy, ahogy Sulpicius Severus Szent Márton életírásának első, teljes magyar nyelvű fordításának könyvbemutatója is.
A 12. század végén másolt Ernst-kódex valószínűleg a pannonhalmi scriptóriumban (másolóműhelyben) készült. Szent István kis és nagy legendájának legkorábbi másolatát, illetve Sulpicius Severus Szent Márton életrajzát, valamint rövidebb, a szentről szóló szövegeket is tartalmaz. Jelképes erejű, hogy az Ernst-kódex, ha csak három hónapig is, de anyamonostorában és azon belül az ország legrégebbi, ezeréves múltú könyvtárában vendégeskedik. Érdekesség, hogy az Ernst-kódex 1934 óta a nemzeti könyvtár tulajdona és még sosem adták kölcsön ilyen hosszú időre.
A bensőséges megnyitó ünnepségen Károlyi György párizsi nagykövet beszédében Szent Márton mának szóló üzeneteit fogalmazta meg. Mint elmondta Márton is diplomata volt, aki sok helyre eljutott, sok emberrel találkozott és életpéldája három lényeges dolgot üzen nekünk. A köpenymegosztás az okos felebaráti szeretet példája, mert a jótékonykodás, akkor hasznosul igazán, ha a saját közösségünk iránti felelősségérzettel is párosul. Márton ezért adta át köpenyének csak az egyik, a saját tulajdonú felét, hiszen a másik fele a katonaság, azaz a császár tulajdona volt.
A másik fontos üzenete éppen a közösségre vonatkozik. Arra, hogy Márton egyformán szolgálta országát és vallását, azaz mindkét közösséget egyszerre. A harmadik üzenet pedig az út maga. Márton, mint „viator”, azaz „utazó” mindig úton volt: járta a falvakat, egyházmegyéjét, látogatta papjait és püspöktársait és ezzel is tanúbizonyságot tett Krisztusról.
Ásványi Ilona, a pannonhalmi Főkönyvtár igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a középkori monostori könyvtár 1090 körül bizonyíthatóan őrzött Szent Márton életrajzot, hiszen ő lett a pannonhalmi templom patrónusa Szent István ajánlására. Az Ernst-kódex tehát a tartalma és vélhető eredete miatt is többszörösen fontos Pannonhalmának.
Boka László, a Széchenyi Könyvtár tudományos igazgatója a kódex facsimile kiadásának apropóján megjegyezte, hogy ez a vállalkozás szépen illeszkedik a Szent Márton-év jelmondatához, hiszen valóban egy közösség erőfeszítésének gyümölcse, a kollegiális, felebaráti és keresztényi együttműködés szép példája.
Végül Dejcsics Konrád bencés szerzetes beszédében Szent Mártonhoz fűződő személyes viszonyának alakulását elemezte. Az életrajz Dialógusok fejezetének fordítása közben ugyanis megtapasztalta azt a megosztást és megosztottságot, ami Márton életét is jellemezte.
A negyedik században kereszténnyé váló emberek kiszakadtak addigi közösségeikből és megosztó személyiségekké váltak. Márton kemény fellépése feszültségeket és meghasonlásokat okozott. Saját kortársai is vitatták ténykedése értelmét. Az elidegenedés majd a feloldódás egy új közösségben a ma emberének is kihívást jelent. Nagy kérdés, hogy a 21. században merünk-e megosztó személyiségekké válni és elköteleződni a keresztény életforma mellett? – zárta gondolatait a mártoni Dialógusok fordítója.
Több mint 130 regisztrált résztvevővel és harminc előadóval szervezett közös konferenciát a ELTE Bölcsészettudományi kara és a Pannonhalmi Főapátság. A Szent Márton-év 2016 egyik kiemelt jelentőségű rendezvényének a pannonhalmi főapát mellett díszvendége a franciaországi Tours érseke és Károlyi György, párizsi magyar nagykövet. A kétnapos konferencia első napi programjait az ELTE Múzeum körúti központjában, második napi eseményeit Pannonhalmán, a Viator Apátsági Étterem konferenciatermében tartják.
Borhy László dékán francia nyelven köszöntötte a konferencia résztvevőit. Beszédében kiemelte, hogy Szent Márton gazdag személyiségének emblematikus tette volt, amikor egy téli estén Amiensben odaadta köntösének egyik felét egy hidegtől reszkető szegény embernek. 
Nem adhatta oda a teljes köntöst, mert a másik fele a kincstárhoz tartozott. Gesztusa különösen mély jelentéssel bír, mert egyrészről a kereszténység emberségessége mutatkozik meg benne, másfelől a római törvények tisztelete. Szent Márton tehát összeköti a különböző korokat Róma magas civilizációjától kezdve a középkoron át napjainkig – emlékeztetett a dékán, akit mint Savaria-Szombathely szülöttét külön büszkeséggel tölti el, hogy az ELTE adhatott otthont a konferenciának.
A történelem során több százezer magyar ember viselte Márton nevét és milliók laktak vagy laknak jelenleg is Szent Mártonról nevezett településeken, imádkoznak Márton oltalma alatt álló templomokban. A magyarok Pannónia szellemi örökösei a magukénak tekintik őt, éppúgy az olaszok, hiszen gyermekkorát Páviában töltötte, nem beszélve az egykori Gallia tájegységeiről, akik úgyszintén. Így aztán egész Európa is a magáénak tekinti. „Kívánom, hogy mindannyiunkat terítse be Szent Márton köntöse!” – zárta le köszöntőjét Borhy akadémikus.
A házigazdai köszöntő után Bernard-Nicolas Aubertin Tours város érseke, ciszterci szerzetes, Szent Márton tulajdonképpeni örököse fejtette ki gondolatait. Mártonnal kapcsolatban az első meglepetés, hogy mekkora hatása volt történelemre úgy, hogy ő maga egy sort sem írt le. Mindent, amit róla tudunk Sulpicius Severustól tudjuk, aki még a szent életében megírta a történetét, mindamellett, hogy hogy mesterének is tartotta Mártont. Az életrajzban úgy mutatja be Mártont, mint az új Krisztust, aki életében valóra váltotta a szeretet tanítását. Nem véletlen, hogy a ravennai mozaikokon a tizenharmadik apostolként ábrázolják.
A köpenyét megosztó Márton a saját részét, az egyik felét adja oda a koldusnak, így lesz a keresztény felebaráti szeretet ikonja. Márton másik oldala a nagy hite, ami a megtérésre elvezette és ez a hit vezérelte harcaiban is. Tours városa római provincia székhelye volt. Márton püspökké választása után ugyanazt a lendületet látjuk benne, mint most I. Ferenc pápában, aki a szenthez hasonlóan a gazdagoktól, a városoktól a szegények, a falvak megtérítése felé fordult. Sorra járta egyházmegyéje falvait, hogy köztük tegyen tanúbizonyságot Krisztusról. A kiengesztelődés embere is, hiszen viszálykodó papjai között békét teremt. Aubertin püspök úr záró gondolatként Szent Márton kisugárzását kérte a konferenciára.
A tours-i érsek köszöntése után Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát emelkedett szólásra. Az egyik legismertebb és legnépszerűbb szent arcát kérdő tekintettel keressük, kérdezzük, mert nemcsak hallani akarunk róla, hanem a lelkéből is kapni szeretnénk – kezdte a főapát. Márton vízválasztó személyiség, hűsége, tanúságtétele töretlen, sokaknak erőt adó. Úgy tűnik, Jézus Krisztushoz és az Evangéliumhoz való következetes ragaszkodásával a konstantini fordulat után átalakuló keresztény élet fogaskerekeiben Márton püspök magatartása homokszemként vagy akár sziklarögként került volna bele. Feszültsége püspöktársaival, szembenállása a császárral, ragaszkodása a szegények és jogfosztottak evangéliumához mind erről tanúskodik – folytatta Várszegi.
A tudományos konferencia, a róla szóló előadások mutatják be, miként lett ez az ellentmondásos, nehezen besorolható, sokszor nyers és kemény, vízválasztó személyiség a „Zord világnak telét megenyhítő Mártonja”, továbbá „Új tusákért síkra szálló bajnoka”, majd aki „Védelmébe veszi szenteknek hazáját” és végül közbenjárónk, mert „szülőhazája népe kéri őt” erre – zárta gondolatait a konferencia szekciócímeiből alkotott mondatával Szent Márton hegyének bencés főapátja.
2015. december 1-jén 14:30-kor tizenöt szervező diák, Lőrincz Pál bencés szerzetes, esperes, valamint Pannonhalma Családsegítő Szolgálatának munkatársai találkoztak egymással. A diákok ezen a napon vitték el a városi családsegítőbe az általuk összegyűjtött összeget. Az egymillió egyszázezer forintos adomány története sem mindennapi.
2015. november 22-én vasárnap 10:30 és 12:00 között a Duna Televízió műsorán tekinthetik meg a Szent Márton évet megnyitó szentmiséről készült összefoglalót. A pannonhalmi Bazilikában az eseményen elhangzott Áder János köztársasági elnök megnyitó beszéde, Erdő Péter bíboros-érsek prédikációja és Orbán György: Missa Sancti Martini zeneművének bemutatója. A nyolc kamerával készült felvételen a Pannonhalmi Bencés Gimnázium film- és hangstúdiójának diákjai is dolgoztak. Vasárnap a Duna tévén a Szent Márton-év megnyitása
November 13-án, péntek késő délután kezdődött a Szent Márton-nap hagyományos ünnepsége a Főapátságban. A sorrendben tizenötödik, jubileumi esemény vendégeit a Főapát Úr mellett Balog Ádám az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Simon Attila Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója és Bérci Balázs Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezető igazgatója fogadta. Az ünnepség végén, Jankovics Marcell vehette át a Szent Márton-díjat.